Karnitin (L-karnitin, L-carnitine)
A karnitin egy biztons�gos, t�pl�l�kokban is jelen l�v�, illetve a testben bizonyos mennyis�gben aminosavakb�l termel�d� t�panyag, melynek d�nt� szerepe van a zs�r lebont�s�ban �s a szervezet�nk energia termel�s�ben. A zs�rsz�vetekb�l felszabadul� zs�rsavak sz�ll�t�sa �s a mitokondriumokban val� el�get�se az �gynevezett karnitin sz�ll�t� rendszer seg�ts�g�vel t�rt�nhet csak meg. A karnitin seg�ti a norm�lis sz�vm�k�d�st, megakad�lyozza a tejsav felhalmoz�d�s�t az izmokban, jav�tja azok oxig�nell�t�s�t, �gy n�veli az �ll�k�pess�get �s k�slelteti a f�radts�got. A karnitin seg�ti a zs�r�get�st, munkav�gz�s (edz�s) el�tt beszedve annak hat�konys�g�t fokozza.

Ma m�r azt is bizony�totta a tudom�ny, hogy a karnitin k�pes fokozni az edz�sek k�z�tti regener�ci� sebess�g�t (teh�t nem csak di�ta alatt hasznos), illetve a f�rfiak spermium�nak min�s�g�t, �letk�pess�g�t is jav�tja.

Hat�sos napi adagja 1000-2000 mg. �llati term�kekben gazdag t�pl�lkoz�s is csak kb. napi 100-300 mg karnitint biztos�t.

Katabolizmus, katabolikus
Disszimil�ci�, az �l� szervezetekben foly� boml�si folyamatok �sszess�ge. Az anabolizmussal ellent�tes folyamat, melynek sor�n nagy molekul�k kisebbekre bont�sa t�rt�nik a nyersanyagok �s az energia kivon�sa c�lj�b�l.

T�gabb, �ltal�nos �rtelembe v�ve minden be�p�t� �s rakt�roz� folyamat anabolikus, �gy a zs�rt�rol�s is, de a test�p�t�sben els�sorban az izom�p�l�st h�vjuk anabolizmusnak.

Katekolamin
Ideginger�let �tviv� anyagok (neurotranszmitterek), melyek a szimpatikus idegrendszert szab�lyozz�k, �s a testet olyan v�szhelyzetekben serkentik, mint a sokk, f�radts�g, vagy hideg. Katekolamin az epinefrin (adrenalin), norepinefrin (noradrenalin) �s dopamin.

Kreatin (creatine)
A kreatin az �telekben �s a szervezet�nkben is term�szetesen megtal�lhat� aminosav sz�rmaz�k. Kreatin t�pl�l�kkieg�sz�t�k seg�ts�g�vel nagyon gyorsan jelent�sen n�velhet� az edz�steljes�tm�ny (er�, munka), illetve a zs�rmentes izomt�meg. A kreatin a protein mellett a legn�pszer�bb term�k. R�szletesebben:

A kreatin egy term�szetesen el�fordul� aminosav sz�rmaz�k, amely a glicin, arginin �s metionin aminosavakb�l �p�l fel. A test szabad kreatin �s foszforil�lt form�ban is t�rolja (kreatin-foszf�t). Az �tlagos s�ly� 70 kil�grammos ember test�ben kb. 120 g kreatin van elt�rolva. A legt�bb kreatin a v�zizomzatban tal�lhat� (95%), m�g a marad�k a sz�vben, az agyban �s a her�kben t�rol�dik. A norm�l napi kreatin sz�ks�glet a teljes kreatin �llom�ny 1.6%-a, ami kb. 2-3 g/nap egy 80-100 kil�s ember sz�m�ra. A napi ig�ny fel�t rendszerint a t�pl�l�kkal bevitt mennyis�g fedezi, legink�bb h�sokb�l, halb�l �s egy�b �llati term�kekb�l. T�pl�l�kkieg�sz�t�k seg�ts�g�vel a norm�lisn�l jelent�sen t�bb kreatin t�rolhat� el az izmokban �s ezzel komoly edz�steljes�tm�ny- �s izomzat-n�veked�st lehet el�rni.

A kutat�sok szerint m�r a r�vid t�v� kreatin kieg�sz�t�s is n�veli a maxim�lis er�t (5-15%-kal), az elv�gzett munk�t a sorozatos maxim�lis izom�sszeh�z�d�ssal j�r� gyakorlatok sor�n (5-15%-kal), az egyszeri sprint eredm�nyt (1-5%-kal), �s az elv�gzett munka mennyis�g�t megism�telt, t�bbsz�ri sprintek alatt 5-15%-al. Emellett a hosszabb t�v� kreatin alkalmaz�s (15-25 g/nap 5-7 napig �s 2-25 g/nap ezut�n 7-140 napig) jelent�sen nagyobb er�, sprint teljes�tm�ny �s zs�rmentes izomt�meg fejl�d�st tesz lehet�v� a kontrol csoportokhoz k�pest. A kreatin nem csak vizet k�t meg, hanem t�nylegesen fokozza az izomprotein szint�zist �s a megn�velt edz�steljes�tm�nyen kereszt�l is pakol fel t�meget.